Egyéb kategória

A lelkész, akivel csak egy századnyi katona bírt el

Karhatalommal elmozdított lelkész. Mint az „Egyetértés“-nek Írják, Fűrész kishonti község ág. evang. lelkészét katonaság tette ki parochiájából.- olvasható az Ellenőr című lap 1881. augusztus 15-i számában. De vajon mi történt, hogyan tudnak odáig fajulni a dolgok, hogy ilyesmire sor kerüljön?

Nagyvárosi mindennapok

A Lehel-úti Műhelybérház

Budapesten, a Lehel úton, a 14-es villamos mentén egy gyönyörűszép szecessziós általános iskola mellett egy izgalmas megjelenésű épület tornyosul a járókelők fölé. Ez a Műhelybérház. Neve egyben korabeli funkcióját is takarja, de művészház néven is ismert, mert a múlt század második felében művészek éltek itt.  A Lehel úton felépült Műhelybérház látványos eredménye Bárczy István polgármester… A Lehel-úti Műhelybérház olvasásának folytatása

Aszód

Hol pályája éden volt a gyermekifjúnak: Diákévek a reformkorban

Hogyan teltek egy kisdiák mindennapjai a 19.század derekán? Hogyan oldották meg a szülők gyermekük iskoláztatását, elszállásolását? A korabeli protestáns, pontosabban evangélikus oktatással kapcsolatos forrásokon keresztül igyekszem láttatni a reformkori gimnazisták mindennapjait. Ebben segítségemre szolgál Podmaniczky Frigyes és Székács József visszaemlékezése, Koren István levelezése, és az aszódi latin iskolával kapcsolatos források és irodalom. GALGAPARTIHOZ Üdvözöllek messze bérctetőkről,Szent… Hol pályája éden volt a gyermekifjúnak: Diákévek a reformkorban olvasásának folytatása

Aszód

Így házasodtunk régen: Házasság a 19. századi Magyarországon II.

Mit jelentett a házasság őseink számára? Milyen szövetségek rejlettek egy-egy frigy létrejötte mögött? A házasság a premodern korban, sőt, később is, nem csak két ember magánügyének számított. Bonyolult szövetségek, vagyonnal, presztízzsel kapcsolatos döntések határozták meg. Olykor a beilleszkedés vagy a kirekesztés lehetősége állt egy-egy döntés mögött. Éppen ezért érdemes megnézni, hogy a társadalom egy-egy csoportja… Így házasodtunk régen: Házasság a 19. századi Magyarországon II. olvasásának folytatása

Aszód

Pánszláv-e aki tót?- Petőfi tanára és a nyelvi kérdés

A múlt emberének élete is tele volt feloldandó konfliktusokkal, vívódásokkal, sokszor a történelem olyan helyzetbe sodorta szereplőit, melyek a jelen emberének is tanulságul szolgálhatnak. Ez elmondható Koren Istvánról is, aki az aszódi latin iskola vezetője, tanára volt. Az ő története azért is érdekes az utókor számára, mert a történelem választásra kényszerítette, pedig ő nem akart… Pánszláv-e aki tót?- Petőfi tanára és a nyelvi kérdés olvasásának folytatása

Aszód

Aszódról dióhéjban

A kisváros nyúlfarknyi bemutatásának gyakorlati célja van. A Múltmozaik blog bejegyzéseinek egy része Aszód mezőváros társadalmával foglalkozik. Célom az aktuális társadalomtörténeti trendeket követve megeleveníteni a múlt szereplőit, legfőképpen Aszód lakóin, az ő érzéseiken, döntéseiket, életpályáikon keresztül. Azért született ez a kis összefoglaló, mert a mezőváros alapvető jellemzőit, rövidke bemutatását nem szeretném minden, a várossal foglalkozó… Aszódról dióhéjban olvasásának folytatása

Aszód

Így házasodtunk régen: Házasság a 19. századi Magyarországon I.

Szüleink, nagyszüleink, esetleg dédszüleink egymásratalálásáról, házasságáról még lehetnek informáicóink, családi történetek, de ükszüleink, szépszüleink életének darabkái már a családi emlékezet, és saját tudásunk határmezsgyéjén lebegnek. Pedig még ennél is nagyobb távolságot tehetünk meg a képzeletbeli idővonalon. Már néhány generációt visszalépve is teljesen más világban találjuk magunkat, hiszen jelenünkből visszanézve nehéz megérteni, mit jelentett a házasság… Így házasodtunk régen: Házasság a 19. századi Magyarországon I. olvasásának folytatása

Nagyvárosi mindennapok

Egyedem-begyedem, házbérnegyedem: Lakásbérlés a békebeli Budapesten

A 19. század elejére már olyan ütemben növekedett Pest népessége, hogy szükségszerűvé váltak az új építkezések. Ez a jelenség tulajdonképpen ez egész évszázadot végigkísérte, hiszen a modernizálódó város vonzotta a munkaerőt. A bérházak nagyon jól jövedelmeztek. A bérbeadó és bérlő viszonyának szabályozása azonban problematikus volt, a bérlők sokáig kiszolgáltatottak voltak, mert nem védték őket a törvények. Mindezt tetézte a lakáshiány és az infláció, így idővel a háziúr és a házbérnegyed, azaz a negyedéves fizetés időszaka is ikonikus fogalmakká váltak.