Karhatalommal elmozdított lelkész. Mint az „Egyetértés“-nek Írják, Fűrész kishonti község ág. evang. lelkészét katonaság tette ki parochiájából.– olvasható az Ellenőr című lap 1881. augusztus 15-i számában. De vajon mi történt, hogyan tudnak odáig fajulni a dolgok, hogy ilyesmire sor kerüljön?

A 19. századi evangélikus egyházi iratok között többször bukkanhatunk olyan forrásokra, amelyek a gyülekezet és lelkészük konfliktusát mutatják be.  A hacsavai lelkész esetében erről azonban szó sincs, sőt, a hacsavai hívek nagyon is ragaszkodtak papjukhoz.

Ki volt Laucsek Dániel?

Laucsek Dániel 1846 május 18-án született a Gömör és Kishont vármegyei Hacsaván, a helyi evangélikus lelkész fiaként. Rimaszombaton majd Késmárkon tanult, majd Lőcsén az 1862-63-as tanévtől 1866-67-ig. 1867-70-ig pedig Eperjesen végezte el a teológia képzést. Ezeket az adatokat az ordinációs életrajzából ismerjük. Laucsek Dániel 1873. szeptember 17-én hitjelölti vizsgát tett Eperjesen, ekkor már két évnyi németországi egyetemjáráson is túl volt.

1875-ben Hlubokán/Luboka (Nyitra vármegye) segédlelkésszé választották, Vladimir Hurban helyére került, aki rendes lelkészi állást kapott ekkor O-Pauzán. A lelkésszé avatása is megtörtént ekkor. 

A lubokai lelkészlak

Az 1875-ös egyetemes evangélikus közgyűlés

A friss lubokai segédlelkész neve még ebben az évben felbukkan az egyetemes közgyűlés jegyzőkönyvében.

A Magyar Evangélikus Egyház alulról építkezik, alapelvei közé tartozott és tartozik az autonómia, a független önigazgatás. Tehát az egyházszervezetet nem központosított hatalomra épülő hierarchia jellemzi . Az evangélikus egyház alapegysége a gyülekezet. A gyülekezetek egyházmegyékbe szerveződnek, ezek élén az esperes áll. Az egyházmegyék működésének koordinálását az egyházkerületekben látják el, élükön a püspökkel/szuperintendenssel. Az egyház átfogó ügyeinek intézésére pedig az Országos Egyház Közgyűlése, azaz egyetemes közgyűlés látja el.

Az 1875 novemberében zajlott egyetemes közgyűlés jegyzőkönyvéből kiderül, hogy a Tiszai Egyházkerület és a Dunáninneni Egyházkerület között konfliktus alakult ki, melynek oka Laucsek Dániel. Ugyanis a hacsavai egyházközség felkérte őt segédlelkészüknek. Ez a település volt a szülőfaluja, és az apja volt a helyi evangélikus pap. De Czékus István tiszakerületi szuperintendens ezzel nem értett egyet. Ezért eltiltotta a Tiszai Egyházkerületben őt a lelkészi hivatástól. A  Honti Esperesség azért fordult az egyetemes tanácshoz, hogy ezt a tiltást feloldja.  Ugyanezen az egyetemes gyűlésen Laucsek Imre lelkész kérvényét is felolvasták, ő is meg szerette volna menteni fia pozícióját.

Czékus István superintendens részletesebben előterjesztette az általa hozott kerületi határozat születésének körülményeit. Érvelését a kerületi autónomiára hivatkozva támasztotta alá. A történetet nem csak a jegyzőkönyvből ismerjük meg, hanem az egy hónappal korábban megjelent Protestáns Egyházi és Iskolai Lapokban is, tehát már a közgyűlés előtt nyilvánosságot kapott az ügy.

Mi volt Czékus István szuperintendens állaspontja?

1871. augusztus 15-én a Tiszai egyházkerület előző szuperintendense, Máday Károly elutasította Laucsek Dánielt a hitjelölti vizsgán: érthetetlen dolgozata, homályos és zavaros feleletei miatt. Ekkor már második alkalommal bukott meg. Az apja közbenjárására kapott egy harmadik esélyt, és ezúttal átment. 

Czékus István Tiszekerületi szuperintendens

Azonban még ebben az évben újabb kudarc érte Laucsek Dánielt, ugyanis Czékus beszámolója szerint Rozsnyón visszautasította a felszentelését, mert a tiszai coordinatio alapján alkalmatlannak találta:  Az “egészen ügyetlen jelölt a hivatalra ne alkalmaztassék.” pontra hivatkozva utasította el Laucsek felszentelését.

Ennek ellenére 1874. november 22-én sürgönyt kapott, hogy Geduly Lajos püspök segédlelkésszé szentelte az általa elutasított jelöltet a Dunáninneni egyházkerületben. Állítása szerint, mikor számonkérte Geduly Lajos szuperintendenst, hogy ismerte-e az előzményeket. Geduly válasza az volt, hogy igen, de ő jó vizsgája és nem mindennapi felelete miatt felszentelte. 

Geduly Lajos Dunáninneni egyházkerületi szuperintendens

Az egyetemes gyűlési jegyzőkönyben egyébként az olvasható, hogy Geduly Lajos szuperintendens azt állította, hogy a felavatás előtt nem volt tudomása arról, hogy Laucseket mindenkorra a lelkészi hivatalra képtelennek nyilvánították.

A tiszai szuperintendens az általa írt cikkben azt állítja, hogy mikor megtudta, hogy egy másik egyházkerületben pappá szentelték Laucsek Dánielt, azonnal utasította a kerületéhez tartozó esperességeket arról, hogy az ő egyházkerületében nem számít felszentelt papnak, ezért nem gyakorolhatja a lelkészi hivatást.

Czékus érvelése szerint el kell tiltani Laucseket a papi hivatástól, mert:

Először: Mert Laucsek félkegyelmű egyéniség, nemcsak saját meggyőződésem, hanem egész iskolai magaviselete, sőt, mondhatni családi baj folytán is, mennyiben egy idősb fivére, kit atyja szintén teológusnak neveltetett, minden hivatalra teljesen alkalmatlan.
Másodszor: Mert sem én nem engedhetem, sem a ke-rület nem tűrheti, hogy oly egyház, melyben a vallá-sosság és miveltség különben is igen alanti fokon áll, egy ügyetlen lelkésznek alkalmazása által teljesen tönkre tétessék.
Harmadszor: Mert sem nekem, sem a kerületnek nem szabad okot szolgáltatni arra: hogy oly esperességben, melyben egy féleszű Genetha szolgált legközelebb, ki egy pasquilt, melyben paráznasággal a a legocsmá-nyabb szavakkal vádoltatott, vasárnap délelőtt a szó-székről felolvasott, s később megtébolyodva, Geduly su-perintendensnek is elég bajt okozott; melyben egy Stanecz lelketlen uzsoráskodása által tönkre tette az egy-házat s a pátenshez szitó papok által támogatva évekig húzódó kellemetlenséget okozott a kerület és egyetemnek; melyben egy Antalik nyilvános helyen meg-gyilkolta saját sógorát; melyben a pánszláv és patenta-lis papok az egyházi felügyelők ellenszegülése miatt polgári karhatalommal kellett behajtani a kerületi iskolai-segélyt ; a papi tekintély ügyetlen és félkegyelmű egyén hivatalba bocsátása által, még inkább aláásassék.
Negyedszer: Mert ha a középtanoda bármely osztá-lyában valamely tanuló megbukik, az csak az illető tanodában javithatja ki osztályzatát, s más intézetbe csak az illető tanoda tanári karának engedélye mellett vétethe-tik vizsga alá, s ha ez középtanodai tanulónak áll, annál inkább kell állania a megbotlott hitjelölteknél.

A tiszai szuperintendens kérése teljesült az egyetemes gyűlésen, neki adtak igazat, és Laucsek Dánielt eltiltották a lelkészi hivatástól.

Mi volt a valódi motiváció?

Egy lényeges információ ismeretáben teljesen más megvilágításba kerülnek a dolgok. A már említett Vladimir Hurban, akinek a helyére lépett a  lubokai segédlelkészi pozícióban, Josef Miroslav Hurban fia volt. A rostocki egyetemi évek alatt barátkoztak össze. A lelkész, pedig, aki mellé segédlelkésznek felavatták, maga Hurban. Vele egyébként a későbbiekben is jó viszonyt ápolt a lubokai/hacsavai segédlelkész. Például ezekről az eseményekről is beszámolt neki. Egy 1876-ban az ifjabb Hurbannak írt leveléből pedig kiderült, hogy a balkáni eseményeket és az oroszok szerepét élénken követte a lubokai segédlelkész, aki a magyar-szlovák viszonyról elnyomó és elnyomott kontextusban beszél. Így már érthető, hogy miért nem szerette volna Czékus István a saját egyházkerületében látni a lelkészt. Hiszen a 19. századi multietnikus Magyarországon nem volt egyszerű nem magyar nyelvűnek, vagy/és identitásúnak lenni. A pánszláv mozgalomtól valós félelem átszőtte az egyházi, a politikai, és a mindennapi életet is. Ez az eset, és Czékus István nézőpontja is pont ezt mutatja.

Jozef Miloslav Hurban, dagerrotípia

Czékus István indokainak azonban illeszkednie kellett az egyházi tövényekhez. Ezért Laucsek nézetei, és a szlovák nemzetébresztő pappal való kapcsolata helyett más indokot kellett találnia a hacsavai segédlelkész alkalmazása ellen: a félkegyelműség, a szakmai alkalmatlanság, a gyenge prédikáció és a gyenge teológiai ismeretek lettek tehát az érvek, sőt, cikkében még családi bajról is írt, mellyel szintén a gyengeelméjűségre utal. Azonban ez az indok, melyre hivatkozva eltiltották a papi hivataltól Laucseket, nem volt helytálló.

Szinnyei József névtárában is találunk egy Laucsek Dánielt, aki azonos a mi emberünkkel. Szlovák nyelven publikált könyveket. Uklad a matka- a csel és az anya néven adott ki drámát Turócz-Szent-Mártonban, 1871-ben, 1885-ben ugyanitt a Szent Cirill és Metód című munkát publikálta, de ennél több műve jelent meg. Szlovák nyelvű életrajza szerint filozófia, irodalom és nyelvészet érdekelte, különös tekintettel a középkorra, és kifejezetten tehetséges irodalmárnak tartották már a lőcsei évei alatt is, ekkoriban ókori görög mítoszok által ihletett verseket írt. 

A botrány folytatódik

Mindezek után azt gondolnánk, hogy a hacsavai segédlelkész esete lezárult, hiszen az egyetemes közgyűlés visszavonatta a lelkészi híványát, és érvényesítették Czékus István eltiltását. Azonban a valóságban erről tudomást sem vettek a hacsavaiak. 

Ugyanis az 1876-ban a tiszai egyházkerület gyűlésén újra előkerült a hacsavai ügy. Az egyetemes közgyűlés határozata ellenére a hacsavai egyházközség megválasztotta és meghívta segédlelkészének Laucsek Dánielt. 

A gyűlés megütközéssel vette a tévútra vezetett egyháznak (azaz a hacsavai gyülekezetnek) ezen daczát. A kerület szerint a végső döntés megszületett, az egyetemes közgyűlésen, melyet nem lehet felülírni, ezért végre kell hajtatni a megszületett határozatot, tehát el kell távolítani a segédlelkészt Hacsaváról.

Ez az eset 1878-ban megismérlődött. Sőt, ahogy a sajtóból kiderült, a hacsavaiak Laucsek Imre halála után rendes lelkésznek is megválasztották Dánielt, az egyetemes gyűlés határozatával mintsem törődve.

1881 augusztus 7-én jelent meg a következő szöveg az Ellenőr című folyóiratban

“Karhatalommal elmozdított lelkész. Mint az „Egyetértés“-nek Írják, Fűrész kishonti község ág. evang. lelkészét katonaság tette ki parochiájából. Laucsek Dániel hirhedt pánszláv agitator, Húrban kegyeltje, jóllehet jogérvényes lelkészi oklevele sem volt, atyja által, ki fürészi ev. lelkész volt, káplánul maga mellé vétetett s noha a tiszai egyházkerület szuperintendense őt el nem ismerte, mindamellett tényleg mint káplán működött s atyjának halála után fürészi lelkészül megválasztatott.(…) az egyházmegyei határozat végrehajtására a politikai hatóság segedelmét kérte ki. Laucsek Dániel s a fürésziek azonban ellenszegültek a szol-gabirónak, s a mint ez karhatalmat volt kénytelen igénybe venni, ellenszegültek a megyei pandúroknak is A megye alispánja erre a kassai hadparancsnokságtól katonai segítséget kért s kapott is. Losonczról egy század katonaság ment Fűrészre. A szolgabiró újból felhívta Laucseket a papiak elhagyására, ez a katonaság láttára is ellenszegült, kijelentve, hogy csak az erőszaknak enged. A szolgabiró két káplár kíséretében tért vissza, Laucsek most se mozdult, végre is a két káplár felfogta a papot s szépen kitette az utczára. Laucsek azonban bútorait is vonakodott elvitetni a paplakból s igy azokat is a katonasággal kellett kihányatni.”

A Hon is hasonlóan hozta le az ügyet 1881 augusztusában

“(…)A kishonti esperességi felügyelő felhívta a fürészi ev. egyház felügyelőjét a törvénytelen lelkész elmozdítására, ez nem engedelmeskedett, az esperességi felügyelő erre a fürészi felügyelőt állásától felfüggesztette s az egyházmegyei határozat végrehajtására a politikai hatóság segedelmét kérte ki. Laucsek Dániel s a fürésziek azonban ellenszegültek a szolgabirónak, s a mint ez karhatalmat volt kénytelen igénybe venni, ellenszegültek a megyei pandúroknak is. A megye alispánja erre a kassai hadparancsnokságtól katonai segítséget kért s kapott is. Losonczról egy század katonaság ment Fűrészre. A szolgabiró újból felhívta Laucseket a paplak elhagyására, ez a katonaság láttára is ellenszegült, kijelentve, hogy csak az erőszaknak enged. A szolgabiró két káplár kíséretében tért vissza, Laucsek most se mozdult, végre is a két káplár felfogta a papot szépen kitette az utczára. Laucsek azonban bútorait is vonakodott elvitetni a papiakból s igy azokat is a katonasággal kellett kihányatni. A katonaság mindaddig Fűrészen marad, mig a fürésziek uj papot nem választanak.”

Laucsek Dániel  1885-ben Németországba költözött, ahol evangélikus lelkészként dolgozott, a losati/ lusati szerbek között szolgált. Majd 1893-ban az USA-ba költözött, ahol haláláig lelkész volt, 1911. április 20-án halt meg a pennsylvaniai Nanticoke-ban.

 Középen ül a képen Laucsek Dániel, a kép az USA-ban készült, lelkésztársai körében

Ez a blogbejegyzés A rang kötelez. Rendi és rendies magatartásformák a középkortól a 20. századig címmel 2022. április 28-29-én Egerben rendezett konferencián elhangott előadásom átszerkesztett változata.

Források:

Evangélikus Országos Levéltár Egyetemes közgyűlési iratok

Evangélikus Országos Levéltár Tiszai Egyházkerület Közgyűlésének iratai

Evangélikus Országos Levéltár Dunáninneni Egyházkerület Közgyűlésének iratai

Szinnyey József: Magyar írók élete és kora

Evangélikus Országos Levéltár, ordinációs anyakönyvek

Sajtó:

Evangélikus Egyházi és Iskolai Lapok

A Hon

Ellenőr